Klnsen nivar, de kutynl rdekes mdon a hmivar egyedek kztt is viszonylag gyakran elfordul lgyksrv, nagy veszlyt jelenthet az llatra. A srv ebben az esetben azt jelenti, hogy a bels s a kls lgykgyrn tbj hashrtyazskba hasi kpletek: mh-, blrszletek, klnbz, zsrt tartalmaz felfggeszt szalagok, de akr hgyhlyag is, stb. kerlhetnek, ltalban annak klns tgassga miatt, a hasprs miatt. A kicsszott szervek, vagy azok rszletei jelents feszlst, fjdalmat okozhatnak, ritkn jn ltre tnetmentesen, (ilyen rendkvl tgas lgykcsatorna esetn a srvtartalom magtl vissza is csszhat a hasregbe). A kizrds, mely a lgyksrv kialakulsa utn brmikor ltrejhet, akut veszlyt: hasri katasztrft, sokkot, fjdalmat, kkesen feszl brt, melyen t sav szivrog, megduzzadt hereborkot, stb. jelent, mely ksedelmes kezels esetn az llat lett is kiolthatja. A srv mrete ltalban ijeszt, de pusztn a nagysg alapjn nem lehet a kizrdsi veszlyt elre megllaptani. Kis srvtartalom is kizrdhat, mg a nagykiterjeds, mr jrsi nehzsgeket, esetenknt az azonos oldali htuls vgtag enyhe dmjt is okoz srv nem mindig hajlamos a kizrdsra. A rendkvl fjdalmas, fent lert tnetek ksretben lejtszd kizrds azonnal orvosoland, melynek rdekben a legkzelebbi llatorvost fel kell keresni.
Megelzs: a srv felfedezsekor az llatorvos javaslatot tesz a megelz srvopercira, hogy az ilyen, drmai esemnyek ne kvetkezhessenek be.
|