Macskn, de legtbbszr kistest, n. trpe kutyafajtknl tallkozhatunk azzal a kros jelensggel, hogy fogvltskor a marad fog kibjsakor nem kvetkezik be a tejfog kihullsa. Ez leggyakrabban a metsz, s az agyarfogakat rinti. Az okok kztt valsznleg az jtszik szerepet, hogy a hossz s vkony gykrrel rendelkez tejfog mell gy n a maradfog, hogy nem gyakorol r nyomst, gy annak sorvadsa s felszvdsa sem jn ltre. Az lymdon egyms mell kerlt fogak helyignye termszetesen nagyobb a normlisnl, ami fogllsbeli rendellenessgeket okoz. Ha az llat 6-7 hnapos kort elrte, (ilyenkor mr a fogvsskor a fogcsrt nem tudjuk srteni) a ki nem esett tejfogakat el kell tvoltani altatsban annak rdekben, hogy a maradfog a helyre kerlhessen. Nmelykor ez mr segtsg nlkl nem kvetkezik be, ilyen esetben a fogszablyozs eszkzvel kell lni. Nem csupn eszttikai hibrl van itt sz! Az llkapocs j zrdsa, a fogak tkletes illeszkedse elengedhetetlenl szksges a rgshoz, de nem egyszer a helyre nem kerlhetett als agyarfog a szjpadlsban vj magnak mlyedst... Mindez lland fjdalommal, s a rendellenes mlyedsben megl elesg bomlsval, teht gyulladsos elvltozsokkal is jr. Az ilyen fogrendellenessgek nem mindig tnnek az llat gazdjnak fel, de az llatorvosnl tett ltogatskor (pl. vdolts beadsa miatt) egy gyors szjvizsglat sorn kiderl, s a beavatkozsokat a megfelel idben clszer elvgeztetni!
 |