A m�hgyullad�s diagn�zis fel�ll�t�sa a t�netek alapj�n az �llatorvosnak lehet k�nny�, vagy �ppen igen neh�z feladat. A jelek, melyek felh�vhatj�k r� a figyelmet: �tv�gytalans�g, elnehez�l�s, a gazda mindig arr�l panaszkodik, hogy az �llat hirtelen "meg�regedett", azon k�v�l sokat iszik �s vizel, m�r nem is tudja visszatartani id�nk�nt a vizelet�t, mint r�gen. A besz�lget�sb�l kider�l, hogy 3 h�ttel-2 h�nappal ezel�tti id�ben t�zelt, mely hossz� ideig tartott. A leggyakoribb, hogy az �llat id�sebb, �s m�g nem sz�lt. Igen k�nny� az orvos dolga, ha az �llat l�zas, �s a p�rar�sb�l barn�s-s�rg�s v�lad�k sziv�rog, de ez gyakran elmarad. Term�szetesen v�rvizsg�lat, hasi ultrahangos vizsg�lat, esetleg hasi r�ntgen is seg�thet, b�r kistest�, sov�nyabb kuty�n �s macsk�n a has �ttapint�sakor lehet �rezni a kit�gult, folyad�kkal telt m�hszarvakat. El�rehaladott esetben a m�sodlagosan k�rosodott m�j miatt is mutathat t�neteket: gyakori a s�rgas�g is ilyen esetben. A diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n t�bb feladat v�r megold�sra: meg lehet pr�b�lni az els�dlegesen beteg szerv, teh�t a m�h, �bl�t�ssel, �s gy�gyszerekkel val� meggy�gy�t�s�t, b�r a leggyakrabban m�gis a m�t�ti elt�vol�t�s�ra ker�l sor, miut�n a bels� m�rgez�s k�vetkezm�nyeit is orvosolni kell. Mindez id�nk�nt sok id�t �s t�r�d�st ig�nyel, hiszen az ilyen, m�hgyullad�son �tesett szervezet igen-igen legyeng�lt �s kif�radt, v�dtelen az egy�b fert�z�sekkel szemben is.