Ki is a teny�szt� val�j�ban?

Egy t�vhitet szeretn�k eloszlatni, mely igen er�sen �l ma a k�ztudatban. Sokak fej�ben a teny�szt�, a teny�szt�s fogalma nem teljesen van hely�n. Lehet ez f�lre�rt�sb�l, t�j�kozatlans�gb�l, vagy b�rmely m�s okb�l. De kezdj�k mindj�rt az elej�n.

A teny�szt�shez ny�lv�nval� m�don kell egy szuka �s egy kan. K�nnyen bel�that�, hogy ennek a minim�lis felt�telnek teljes�lnie kell, hogy l�tre j�jj�n b�rmif�le teny�szt�s. De az�rt a teny�szt�shez enn�l j�val t�bb kell. Nem �rt, ha van a teny�sztend� fajt�val kapcsolatban n�mi felel�ss�gtudat, fajtaismeret, a standard ismerete �s n�mi genetikai ismeret. A standard hat�rozza meg nagy vonalakban, milyen krit�riumok szerint kell teny�szteni, illetve az adott fajta milyen tulajdons�gokkal kell rendelkezzen ahhoz, hogy a fajta megfelel� min�s�g� egyede lehessen. A teny�szt�nek pedig a feladata nem m�s, mint a fajta nemes�t�se �s nem szapor�t�sa. A fajta nemes�t�se fogalom pedig a min�l jobban a standardban foglaltakhoz k�zel�t�, min�l egys�gesebb, jobb min�s�g� kuty�k l�trehoz�sa mind k�llemben, mind eg�szs�gileg �s viselked�sform�kat tekintve. Ett�l nemesedik egy fajta.

Ez nagy k�r�ltekint�st �s odafigyel�st ig�nyel az ut�dokra ahhoz, hogy tudja a teny�szt�, j� �ton j�r-e, vagy a p�ros�t�s nem hozott megfelel� eredm�nyt a fajta szempontj�b�l. Egy p�ros�t�sr�l csak akkor der�lhet ki, hogy j�, vagy sem, ha kipr�b�ltuk. Ez a komoly teny�szt�k k�r�ben alapszab�ly. Hi�ba t�k�letes az adott egyed, egy kan, vagy egy szuka, nagyon f�gg a sz�rmaz�s�t�l, vonal�t�l, hogy milyen ut�dokat fog �r�k�teni, mennyire lesznek egys�gesek, j� t�pusos kiskuty�k. Min�l hasonl�bb a sz�l�k vonala, �s min�l jobban k�zel�t a standardhez, ann�l t�k�letesebb ut�dokra lehet sz�m�tani. Ez persze n�mi belteny�szt�st �s igen komoly k�r�ltekint�st ig�nyel. Ez�rt fontos a kuty�k rokons�g�nak, felmen�inek, testv�reinek megismer�se is, azok betegs�gei, hib�i, hogy tudjuk, mire sz�m�tsunk, mit �r�k�thet majd az adott kutya, �s ez alapj�n eld�nthess�k, l�trehozzuk-e a p�ros�t�st, vagy sem.

Ez�rt azt�n aggaszt� az az elterjedt igen t�ves n�zet, miszerint ha valaki teny�szteni akar, el�g, ha vesz egy sz�p szuk�t �s egy sz�p kant. Majd am�g azok ki nem �regszenek, ezt az egyetlen p�ros�t�st ism�telgeti. Gondoljuk csak v�gig: mi van, ha a k�t vonal, amit v�s�roltunk, nem passzol? Nem sz�letnek sz�p, eg�szs�ges ut�dok, vagy egy alomban csak 1-1 kiskutya lesz elfogadhat� min�s�g�? Akkor a t�bbi gyeng�bb min�s�g�, beteg, vagy betegs�get hordoz� k�ly�kkel �vekig el�rasztjuk a piacot? Majd m�sok ugyanilyen elk�pzel�sek szerint vez�relve ezekkel a k�lyk�kkel teny�sztenek tov�bb? Ugye bel�that�, mennyire k�ros folyamat ez a fajta szempontj�b�l hossz� t�von?

De tegy�k fel, szuper p�rt siker�lt v�s�rolnunk. T�k�letes k�lyk�k, nagy siker. Ebb�l a p�ros�t�sb�l kb. 6-8 �ven kereszt�l ontjuk az egyforma genetik�j�, egyforma sz�rmaz�s� k�lyk�ket. Ez sem szerencs�s, hiszen a fajta szempontj�b�l t�l sok egyed lesz egym�s rendk�v�l k�zeli rokona, magas lesz a fajta belteny�sztetts�ge. Ez pedig mindig eg�szs�gi, immunrendszeri leroml�ssal j�r.

De akkor hogyan tov�bb? Ki is az igazi teny�szt�?

Az, akin�l a szuka van, vagy az, akin�l a kan van? Ny�lv�n az a teny�szt�, aki szuk�t tart. Hiszen � fogja a kennel nevet kiv�ltani, n�la sz�letnek a k�lyk�k, � neveli fel �ket, � adja el �s � fogja figyelemmmel k�s�rni tov�bbi sorsukat. Ez�rt az � felel�ss�ge �s feladata olyan kanok felkutat�sa, akik teny�szt�i szempontjainak legink�bb megfelelnek, eg�szs�gesek. A kan tulajdonosok ez�rt ilyen �rtelemben nem teny�szt�k, nem felel�sek egy alom lehozatal��rt, min�s�g��rt. Az � felel�ss�g�k od�ig terjed, ha tudott, hogy a kan genetikailag �r�kl�d� betegs�get hordoz, ne fedeztessenek vele.

Az m�r azonban a szuka tulajdonos felel�ss�ge, ha nem sz�rt, pap�rok n�lk�li, ez�rt ellen�rizhetetlen min�s�g� kannal fedeztet. Az alom l�trej�tt�nek felel�ss�ge az �v�. Ny�lv�n a kiskuty�kb�l sz�rmaz� bev�tel is, hiszen a k�lts�geket is mind � viseli. Ez�rt a szuka tulajdonos a teny�szt�.

A teny�szt� folyamatosan keresg�l a kanok k�z�tt. Figyeli a vonalakat, az esetleg kiszemelt kan kor�bbi ut�dait. Ezek alapj�n m�rlegel �s d�nt egy p�ros�t�s l�trehoz�s�r�l. Esetleg egy-egy jobban siker�lt k�lyk�t visszatart tov�bb teny�szt�sre, ak�r �gy, hogy mag�n�l tartva, ak�r �gy, hogy teny�szt�i szerz�d�ssel eladva. Majd ehhez az �j kiskuty�hoz �jabb kanokat keresve �jabb almokat hoz le. Ha sz�p kan kiskuty�ja lesz, esetleg azt min�s�tteti, megsz�reti betegs�gekre, majd ezut�n fedeztet csak vele. Ez nagyon nagy munka �s elhivatotts�g. Kell hozz� a fajt�val szembeni rajong�s, hogy fajta szempontj�b�l tudja d�nt�seit meghozni.

Teh�t a fentiek alapj�n k�nnyen bel�that�, hogy a teny�szt�t a szapor�t�t�l egy alapvet� dolog k�l�nb�zteti meg, m�gpedig a MOTIV�CI�. A teny�szt� a fajta szempontjait tartja szem el�tt, els�sorban a fajta �rdekeit m�rlegelve hozza meg d�nt�seit, m�g a szapor�t� saj�t anyagi,  egzisztenci�lis, illetve �rv�nyes�l�sv�gyb�l fakad� �rdekeit helyezi mindig el�t�rbe. N�la nem sz�m�t, mi lesz a fajt�val 10 �v m�lva. Nem fontos, hov� ker�lnek a k�lyk�k �s milyenek lettek. Ez az ir�nyults�g azt�n meghozza gy�m�lcs�t �s sajnos nagyon er�sen r�nyomja b�lyeg�t az adott fajt�ra is. Sz�mos fajta eme felel�tlen szapor�t�i tev�kenys�gnek k�sz�nheti jelent�s leroml�s�t.

Eredetileg tal�n boston terrier lett volna. De helyette egy roncs lett bel�le...

Hogyan sz�letik a teny�szt�?

A dolog �ltal�ban �gy kezd�dik, hogy az embernek lesz egy kuty�ja, akit nagyon szeret. Azt�n sz�p lassan elkezdi szeretni az eg�sz fajt�t, mert r�j�n, hogy az a fajta kutya a legszebb �s legjobb kutya a vil�gon. Nem t�lz�s, ez az �sszes kuty�n�l �gy van. Aki nem �gy �ll hozz�, sosem lesz teny�szt�.

Azt�n k�v�ncsis�gb�l elmegy ki�ll�t�sokra, fajta tal�lkoz�kra, ahol megismeri a fajta t�bbi egyedeit is �s sz�p lassan felismeri, hogy az �v�n�l sokkal szebbek �s jobbak is vannak ebben a fajt�ban. Felmer�l benne a v�gy, de j� volna sz�m�ra is egy ilyen nagyon sz�p �s okos kutya. Ennek �rdek�ben m�g t�bbet j�r ki�ll�t�sokra, m�g jobban bele�ssa mag�t a fajta minden r�szlet�be. Megismeri a fajta sz�ne-jav�t, a fajta ir�nti elv�r�sokat, teny�szt�ket, a standard kis- �s nagybet�s r�szeit, a fajt�t terhel� betegs�geket, �s azokat az apr� fort�lyokat, szab�lyokat, amiket �rva �s mondva sem lehet megtal�lni.

D�jnyertes amerikai cocker sp�niel.

Kell� ismerettel �s tapasztalattal a h�ta m�g�tt fel�bred benne a tud�s ir�nti tisztelet, �s az �rz�s, hogy hi�ba keresg�li, m�g mindig nem tal�lta meg a t�k�letes kuty�t, �s elhat�rozza, hogy � bizony megpr�b�l k�zelebb jutni a t�k�leteshez, � jobbat �s szebbet fog teny�szteni, mint el�dei, er�sen �l benne az elsz�nts�g, hogy megmutassa a vil�gnak, milyen is az igazi, k�llemben is jellemben is a fajt�j�t m�lt�n k�pvisel� kutya.

Ha �ldozunk egy kis id�t a teny�szt�vel val� besz�lget�sre, hamar kider�l a kiskuty�k m�g�tt rejl� �rdekelts�g, a fajta ismerete,szeretete �s a hozz��rt�s. �gy m�r sokkal k�nnyebben eld�nthetj�k, b�zhatunk-e j�vend�beli kiskuty�nk sz�rmaz�s�nak min�s�g�ben, eg�szs�g�ben, vagy saj�t �rdek�nkben �lljunk tov�bb. Ny�jt-e a teny�szt� szem�lye egyfajta garanci�t arra, hogy azt kapjuk, amit val�ban szeretn�nk. Ez azt hiszem, meg�ri mindenkinek a pillanatnyi t�bbletr�ford�t�st.

Forr�s:olcsokutya